Kárpátalja nevezetességei

és érdekesebb látnivalói

 

 

 

895 tavaszán az Északkeleti-Kárpátok hágóin átvonulva őseink új hazára leltek. A honfoglalók főserege, Árpád vezetésével a Vereckei-hágón kelt át. A 839 m magas hágó egyik tisztásán ma egy emlékmű hirdeti a magyarok egykori dicső múltját. Számos költő, író megörökítette műveiben a Vereckei-hágót.

 

A Munkácsi vár nemcsak Kárpátalja legismertebb műemléke, hanem mind történelmi, mind építészeti szempontból a magyar kultúra örök értékű kincse. A várnak sok tulajdonosa volt, de Zrínyi Ilona tette halhatatlanná e vár nevét a császári csapatok ellen folytatott hősies harcával. A vár az 1703-1711-es II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc egyik fő kuruc bázisa volt.

 

Szinevéri-tó Kárpátalja legnagyobb természetes keletkezésű tava. A Talabor egyik forráságán a folyómeder hegyomlás általi elzáródása révén kialakult tó a Szinevéri Nemzeti Park északi részén, 989 m tengerszint feletti magasságban található. A 4-7 hektár alapterületű, átlagosan 8-10 méter mély vizű tóban rákot és hegyi pisztrángot is találhatunk.

 

A Schönborn-kastélyt állítólag az asztronómia jegyében tervezték: 365 ablaka, 52 helyisége és 12 bejárata van. A csodálatos parkban található az Osztrál-Magyar Monarchia kontúrját követő mesterséges tavacska. A kastélyt a németek 1942-ben alakították kórházzá. Napjainkban a Kárpáti Szanatórium található benne.

  

A legmagyarabb folyó, a Tisza mindkét forrásága Kárpátalján ered. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza Rahónál egyesül, s innen már Szőke-Tiszaként rohan az alföld felé. A Tiszán tutajokon úsztatták le a hegyvidéken kitermelt fát, sót és a megtermett gyümölcsöt.

 

Az 1703-11-es II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc Tiszaújlak-Tiszabecs határában aratta első győzelmét a tiszai átkeléskor. A szabadságharc 200. évfordulójának tiszteletére Tiszaújlakon 1903-ban felavatták a Turul-emlékművet. A szovjet éra elején lerombolják, s csak 1989-ben avatják újra az azóta a magyarság zarándokhelyévé vált emlékművet.

 

  

Ungvár után, az Uzsoki-hágó felé vezető úton jobbról, csodálatos kiszögelésben igazi strázsaként tornyosul a völgy fölé a középkori Nevickei várrom, mely egykor a hágóhoz vezető utat őrizte. A várat 1644-ben I. Rákóczi György rombolja le. Csak a XIX. században próbálják meg újjáépíteni, de a politika közbeszól.

 

A Kárpátaljai Szabadtéri Néprajzi Múzeum Ungváron a Várhegy tetején, közvetlenül a várfal tövében terül el. Az 1970-ben megnyitott falumúzeumban megtalálhatók a XVIII. század vége és a XIX. század közepe közötti időszak népi építészetének a legjellemzőbb remekei. Magyar vonatkozású építészeti remekei a viski és a beregrákosi parasztházak.

  

A mai Ungvári vár a Drugeth-család idején épült fel, első írásos említése 1499-ből való. A várat Thököly és Bercsényi is uralja. II. Rákóczi Ferenc innen irányítja a szabadságharc ügyeit. Az udvarban található impozáns vártemplom 1728-ban egy tűzvészben pusztul el. Napjainkban csak a templom alapjai láthatók.

 A Huszti vár építése a legenda szerint 1090-1191 között történt. Első írásos említése 1353-ból való. A mohácsi vész után az Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú vára volt. A várat bevehetetlennek tartották, de nem számoltak a természettel: több villámcsapásból eredő tűzvész pusztítja el. A vár köveinek építkezésekhez való felhasználását 1798-ban engedélyezik.

  

A XV. század végén épített és később erődfallal körülvett huszti református templom több mint 500 éven át állta az időjárás és az ellenség támadásait. Az erődfal az 1960-as városrendezési tervnek esett áldozatul. Az 1998-as árvíz kárainak helyreállításakor freskó-maradványokra bukkantak, amelyekből néhányat napjainkban is meglehet tekinteni.

 

  

A XV. században épült a csetfalvai református templom hajója. A négy fiatornyos tornyát csak 1796-ban építik hozzá. A hajó kazettás famennyezetét 1753-ban, a szentély famennyezetét 1773-ban készíti egy asztalosmester. Az 1998-as árvízi károk helyreállításakor freskó-maradványokra bukkantak, aminek egy részét ma is megtekinthetjük.

 

  

Rahó előtt láthatjuk a Ferenc József által állíttatott Európa közepe-emlékoszlopot. Az Osztrák-Magyar Monarchia Térképészeti Hivatala 1878-ban állapította meg e helyet Európa földrajzi középpontjául. Az 1977-es felújítás idején egy fémből készült, új emlékművet is állítottak a szomszédságában.

  

A Gerényi rotunda hatkaréjos körtemplomi részét valószínűleg a XI. században építették. A XIV. században átalakítják és hajórészt építenek hozzá. A templom belsejében jó állapotú, a XIV. és XV. században készült freskók láthatók. Napjainkban a szláv görög katolikusok birtokában van a templom.

A Bethlen-Rákóczi kastély néhány termében 2000-ben kezdi meg működését Sepa János vezetésével a Beregvidéki Múzeum. A múzeumban a Kárpátalja paraszti életének mindennapi kellékei és iparának alkotásai, numizmatikai gyűjtemény, Fedák Sári képeslapgyűjtemény, Kárpátalja 1939-es visszafoglalása képekben kiállítás és sok más érdekesség tekinthető meg.

 

 

Kárpátalja még több nevezetessége és látnivalója a galériában:  www.mezokaszony.mlap.hu/?gallery&dir=295886&page=0

 

 

 

 

 

Oldalmenü
Naptár
Diavetítő
Szavazás
Mit nézne meg mindenképp kárpátaljai lártogatásakor?
Munkácsi vár
Vereckei-hágó
Ungvári vár
Szinevéri-tó
Schönborn vadászkastély